Mivel az ember a maga útján akart járni, aszerint, amit saját maga helyesnek gondolt, az Isten iránti engedetlenséget választotta.

Az ember választása a bűnbeesést eredményezte. A bűn - egyszerűen fogalmazva - Isten iránti engedetlenség. Ő a Teremtő, akinek engedelmeskedni kell. És ami még fontosabb, hogy maga Isten az igazság mércéje. A bűn fizikai halált és Istentől való lelki elszigetelődést eredményez. Az elszigetelődés azért következett be, mert Isten tökéletes és tiszta. Az Ő tisztasága nem tud együtt élni a bűnnel és igazságossága nem engedi meg Neki, hogy a bűnt büntetés nélkül hagyja.

A bűn miatt a természet is átkozott lett és pusztulni kezdett. A föld kevésbé termékeny, az élelem pedig ritka lett. Az embernek keményebben kell dolgoznia a sokkal kevesebb termésért. Az emberiség az emberi kapcsolatokban is megérezheti a bűn hatását, ami a kegyetlenséghez, gyilkosságokhoz és paráznasághoz vezet, valamint diszharmóniát okoz a családon belül.

Az ember továbbra is vétkezik, Isten, a Teremtő elleni lázadásában. Ezért van ma tele a világ szenvedéssel. Az emberé a felelősség azért, hogy elpusztítja Isten teremtésének tökéletességét.

Bűnössége miatt az ember nem tapasztalhatja meg, nem ismerheti meg Isten közelségét és szeretetét, bármennyire is próbálja magától elérni Istent jótettek, vallásos szertartások, vagy filozófiák által. "Mindenki vétkezett és híjával van az Isten dicsőségének." (Római levél 3. rész ,23. vers).

tovább >>