Nyári ifitáborunkat az Aggteleki karszton, Szögliget nevű falucskában szervezzük. A falu körül gyönyörű vidékeket kereshetünk fel, bejárhatjuk a környék hegyeit, a cseppkőbarlangokat, valamint kirándulást tehetünk a Rakacai halastóhoz, ahol fürödni is lehet. Egyelőre némi ízelítőt szeretnék adni...

A település

Szögliget község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Aggteleki Nemzeti park területén fekszik. A települést a 27-es főútról letérve a Bódva-völgyétől északi irányban, a Ménes patak partján találhatjuk meg. A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes magas hegyek veszik körül és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni.

A környező karszthegyek rengeteg barlangot, víznyelőt rejtenek, oldalukban kristálytiszta vizű karsztforrások fakadnak, ivóvízzel ellátva a térség településeit. A település közepén bővizű langyos források fakadnak ( Taploca - Melegvíz ), melyek vize télen sem fagy be. A község határában a Ménes-patak völgye fölött emelkedő 460 m magas sziklás hegycsúcson ma is állnak a Szád-vár romjai, mely vár fénykorában a Miskolcról Kassára vezető Bódva-völgyi utat őrizte. (Jobbra: Taploca a Római Katolikus templommal)
 
A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található a Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület. (Balra: A Szádvár romjai)


Szögliget lélekszáma a legutóbbi adatok szerint kb. 880 fő. A lakosság legnagyobb hányada idős korú, a település egyre jobban elöregszik. Kevés a gyermekkorú, emiatt az óvoda, általános iskola helyzete egyre tarthatatlanabbá válik.

Szögliget története

Szögliget már a XIII. század második felében magyar lakosságú településként szerepelt az oklevelekben, a falu a Szádvárral együtt jött létre, lakói a vár jobbágyai voltak. A római katolikus templom is a várral egy időben épült ( kb. 1250 - 1300 ). (Balra: Római Katolikus templom) A XV. században Zegliget, Szegliget néven említik a falut. A korabeli oklevelek szerint a Bebek család tulajdonában lévő település az 1424-es Torna vármegyei összeírás alapján 39 jobbágy portából állt.


A vár történetében érdemes megemlíteni, hogy 1566-os ostrománál Bebek Györgyné Patóchy Zsófia védte hősiesen, a vár azonban elesett. Miután a császári csapatok elfoglalták egy időre bérlők kezére került, 1686-ban azonban megszületett a döntés Bécsben; a várat le kell rombolni. Ezután az uradalmi központ Szilasra (Bódvaszilas) került át. Ezek után Szögligeten ispán irányította a gazdaságot, akinek udvarházat építettek, mely ma is áll. Volt a faluban urasági malom is, mely egészen 1900-ig működött, az 1910-es években azonban új malom épült. A község református temploma 1798-1800 között épült. (Jobbra:Református temlom)

Két iskola működött Szögligeten a felekezetek szerinti megosztásban.1896-ban állami óvoda létesült, mely egyházi felügyelet mellet működött "Gyermek Menedékhely" elnevezéssel. 1912-ben felépült az új óvoda (mai polgármesteri hivatal), mely továbbra is egyházi felügyelettel működött. Az épületet 1921-ben egy időre a határőrség foglalta el. ( A trianoni döntés értelmében az országhatárt Derenk - Vidomáj mellett jelölték ki.) 1938-ban a bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta területeinek egy részét, így a határőrség is elköltözött. Megnyílt az út Rozsnyó felé, újra átmenő forgalom volt Szögligeten. Az 1920-as évek végétől 1944-ig a Szögliget körüli erdők Horthy Miklós vadászterületét alkották. Az összefüggő vadászterület kialakítása miatt 1943-ban Derenk községet eltelepítették, házaik tetőzetét, berendezéseit a falakon kívül mindent elszállítottak. Központja Szelcepuszta, ahol egy fából épült vadászkastélya volt, amit az ötvenes években lebontottak. A II. Világháború után újra a Vidomájnál húzták meg az országhatárt. A háború alatt a Szögliget - Rozsnyó közötti erdőkben a partizán egység működött, a "Petőfi Brigád". (Balra: Világháborús emlékmű)

A háború végeztével következett az államosítás, majd 1960-ban megalakult a TSZ. Ma az oktatás az 1979-ben épült Napközi-otthonos Óvoda és az 1989-ben épült Általános Iskola épületében folyik. Költségtakarékossági okokból a község 1998-ban belépett a Perkupa-Varbóc községek által létrehozott körjegyzőségbe, a lakosok ügyei azonban a helyben lévő irodában intéződnek.  (Jobbra:Önkormányzat hivatala a művelődési házzal)

G

g

forrás: www.szogliget.hu