Bizony maradni támadt kedve egykoron a jó Himfy Benedeknek, a bakonyi királyi vadászok ispánjának is, aki körbelovagolva a döbröntei dombokat elhatározta, várat épít itt magának. És mivel komoly ember hírében állott jó Benedek úr, ha elhatározta, hát úgy is tett. Nagy Lajos királyunk jóváhagyásával elkezdődött, és 1367-ben be is fejeződött a Szarvaskő várának építése, amelynek ablakából tiszta időben ma is remekül látszik a közeli Somló-hegy. Sokat emelgethették annak idején serlegeiket a vitéz urak örömükben, bánatukban, mert alkalmat találni könnyen adódott mód akkortájt is. A vár ura, jó Himfy Benedek bizton nem sejthette, hogy utódai mily gyalázatot hoznak a család becsületére, akik gazdasági hatalmukat és erkölcsi tartásukat elvesztve a fegyveres fosztogatásig süllyedtek és a várból rablólovagvár lett. Döbrönte a család későbbi felemelkedése után is rablófészek maradt. A későbbi várúr, Hunyadi János vitéz katonája, Debrentei Tamás és testvérei is garázdálkodásokat folytattak, rettegésben tartva a Bakony vidékét, sőt 1464-ben még a Pannonhalmi Apátságot sem átallották meg kirabolni. Mindezek késztették igazságos királyunkat, Mátyást, hogy a jobb sorsra érdemes Döbröntét a hozzá tartozó birtokokkal együtt hűséges katonájának, Kanizsai Lászlónak adományozza. Az ezt követő években várurak váltották egymást, mígnem a XVII. század második felére a vár ismét a Himfy család birtokába került.

Az 1550-es évek krónikáiban a "Szarvaskő vára" még teljesen sértetlen vár amely a Dunántúl erősségei között szerepel, az 1600-as években is lakható castellum még, de egy 1761-es írás már mint leromlott kastélyt említi. A vár további sorsát homály övezi. Valószínűleg egy XVII. századi török rajtaütés pusztította el végleg, mert ettől kezdve nem említik az írások a döbröntei Szarvaskő vár nevét, amely igaz csak romjaiban, de ma is büszkén emelkedik a falu fölé.

(forrás:www.hasik.hu)